Sarlósejtes vérszegénység. Sarlósejtes vérszegénység
Egy örökletes betegség, a sarlósejtes anémia A sarlósejtes anémia egy örökletes betegség, amely mögött egy, a hemoglobin β-lánc génjében bekövetkezett pontmutáció áll. Ennek hatására a hemoglobin β-láncában a 6. Az ilyen mutáns hemoglobin jelölése a normál A-típusú hemoglobinnal szemben hemoglobin-S, vagy röviden HbS.
Az aminosav-csere a tetramer hemoglobin β-láncának felszínén egy korábbi negatív töltésű terület helyén egy hidrofób felületet hoz létre lásd 7.
Mindennek az az eredménye, hogy főleg erős fizikai megterheléskor, amikor a T konformer aránya emelkedett, a hemoglobin molekulák szabályos rend szerint aggregálódnak, és hosszú kristályszerű HbS rudakat alakítanak ki a vörösvértestekben lásd 7.
Valójában nem a vér mennyisége, hanem a vér oxigénszállító képessége csökken. Ennek eredményeként a vörösvértestek szerkezete összeomlik, sarlóra emlékeztető alakot vesznek fel.
Az aggregáció különösen a mutációra homozigóta egyéneknél súlyos, hiszen ezek kizárólag a hibás β-láncot termelik, vagyis minden hemoglobin molekulájuk hordozza az aminosav cserét, és így részt tud venni az aggregálódásban. A heterozigóták esetében a hemoglobinok egy része vadtípusú azaz nem tartalmaz hibás szekvenciájú fehérjeláncotígy az aggregációs hajlam is kisebb.
A sarlósejtes anémia rendkívül súlyos betegség, homozigóta esetben korai elhalálozást okoz. Ezért rejtély volt, hogy vajon miért maradt fenn viszonylag nagy arányban az emberi populációban a hibás allél.
A rejtély megoldására az vetett fényt, hogy a sarlósejtes anémia előfordulási sarlósejtes vérszegénység azokon a területeken a legmagasabb, ahol a malária is a legelterjedtebb. Kiderült, sarlósejtes vérszegénység a sarlósejtes anémiában szenvedők pontosabban a hibás gént egy példányban hordozó heterozigóta egyének részlegesen védettek a maláriát okozó plazmódium fertőzéssel szemben.
Ez a részleges védettség az oka annak, hogy a maláriával fertőzött területeken folyamatosan fennmarad a sarlósejtes anémiát okozó génváltozat.
A Linus Paulinghoz és munkatársaihoz fűződő első eredmények ben születtek, amikor az akkor bevezetett elektroforézissel sikerült kimutatni, hogy az eredeti és a megváltozott hemoglobin formák elektromos töltése eltérő.
Az ötvenes évek végére különböző analitikai vizsgálatokkal a töltéskülönbség okát is azonosították. A sarlósejtes anémia molekuláris hátterét a 4.
Molnár Csaba A tragédiák hallatán az emberek érthető módon döbbenten állnak, hiszen itt életerős fiatal emberekről van szó, akik még kortársaiknál is edzettebbek. Az esetek nagy részét szívroham vagy más keringési katasztrófák okozzák, de ezek kialakulásának háttere szinte teljesen ismeretlen.
